Városunk híres szülöttei – Czakó Elemér

Megosztás

Szolnok története egészen 1075-ig nyúlik vissza: a város nevét (Zounok) ekkor említik először írásos formában. Kiss Lajos szerint a városunk nevének eredete egy személynév: a kor dokumentumaiból a Zolnic és a Zounuc személyneveket emeli ki mint lehetséges forrást. Mások az Erdélyből idáig vezető kora középkori sószállító útvonal miatt a szláv só (szol) szóból származtatják a megyeszékhely nevét.

De mi van az utca nevekkel? Biztosan mindannyiunkkal előfordult már, hogy Szolnokon sétálva, ezredjére átsuhanva ugyanazon a helyszínen, egyszer csak megálltunk egy érdekesebb hangzású, vagy akár ismerős utcatábla alatt és azon törtük a fejünket, hogy vajon kiről kapta a nevét ez a közterület.

Czakó Elemér az életrajzi lexikonok besorolása szerint könyvkiadó és iparművészeti szakíró. Életműve azonban ennél jóval sokrétűbb.1876. december 16-án, Szolnokon született. 1896–97-ben Párizsban, a Sorbonne Egyetemen és az École de Louvre-on tanult. 1904-ben Budapesten szerzett jogi doktori oklevelet. 1911-től az iparművészeti iskola igazgatója, 1916-tól a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium tanácsosa, 1925–1934 között az általa újjászervezett Egyetemi Nyomda főigazgatója volt. 1915-ben helyettes államtitkári címet kapott. 1906–07-ben a milánói világkiállítás magyar kormánydelegáltja, 1915-ben a berlini, konstantinápolyi és 1928-ban a kölni kiállítás magyar részlegének kormánybiztosi rangú rendezője volt.

Olasz, francia és német nyelvtudása révén tevékeny tagja lett a nemzetközi bizottságnak. A Magyar Néprajzi Társaság társelnöke, majd örökös tiszteletbeli elnöke, az Országos Iparművészeti Társulat tiszteletbeli tagja, a Tudományos Társulatok Szövetségének ügyvezető alelnöke, a Római Magyar Történeti Intézet Bizottságának tagja. Több bel- és külföldi kitüntetés tulajdonosa. A milánói Brera Akadémia, a berlini Maximillan Gesellschaft, a kölni keletázsiai művelődési társaság meghívott tagja. Egy időben szerkesztette a Díszítőművészet, a Közművelődés, a Diárium, a Könyvbarátok Lapja és a Magyar Iparművészet c. folyóiratokat. Legjelentősebb írásai is a könyvnyomtatás és könyvdíszítés témakörével foglalkoznak.
Dr. Czakó Elemér 1945. április 29-én, Budapesten hunyt el. A Széchenyi városrészben 1992-ben nevezték el róla az egyik utcát.

Czakó Elemér síremléke, Budapest, Farkasréti temető

forrás: koskaroly.hu/Wikipédia

Kapcsolódó cikkek